A centrifugálventilátor lényegében változtatható áramlási sebességű, állandó nyomású berendezés. Állandó fordulatszám mellett a centrifugális ventilátor elméleti nyomás{1}}áramlási sebességének görbéjének egyenesnek kell lennie. A belső veszteségek miatt azonban a tényleges jelleggörbe görbült. A centrifugálventilátorban keletkező nyomást jelentősen befolyásolja a belépő levegő hőmérsékletének vagy sűrűségének változása. Adott beszívott levegőmennyiségnél a nyomás a legalacsonyabb a belépő levegő legmagasabb hőmérsékletén (legkisebb levegősűrűség).
Egy adott nyomás-áramlási sebesség jelleggörbéhez létezik egy teljesítmény-áramlási sebesség jelleggörbe. Ha a fúvó állandó fordulatszámon, adott áramlási sebesség mellett működik, a szükséges teljesítmény a beszívott levegő hőmérsékletének csökkenésével nő. A centrifugális ventilátor működési elve alapvetően megegyezik a turbinás kompresszoréval. Mivel a gáz sebessége alacsony és a nyomásváltozás kicsi, a gáz fajlagos térfogatának változásait általában nem veszik figyelembe; vagyis a gázt összenyomhatatlan folyadékként kezelik.
A centrifugálventilátorok jobb-és bal{1}}forgású változatban is gyárthatók. A motor oldaláról nézve: ha a járókerék az óramutató járásával megegyezően forog, azt jobb-forgó ventilátornak nevezik; ha a járókerék az óramutató járásával ellentétes irányban forog, azt bal-forgó ventilátornak nevezik.
